A sünök alapvetően (de nem kizárólag) rovarevő állatok a természetben, így ezek fogságban sem hagyhatók el teljesen. Etetésükkel kapcsolatban viszont körültekintőeknek kell lennünk, mert a bennük található tápanyagok összetétele rovar fajonként változik és nem mindíg mefelelően. A túlzásba vitt adagolásuk komoly problémákhoz vezet!
Néhány érv a rovarok mellett:
Az a tény, hogy a sün élő állatot ehet, ösztönzően hat a fogságban is.
A rovarok külső vázát alkotó kitin egy része emészthetetlen rostokat tartalmaz, így fontos kiegészítője a tápláléknak. Mivel a kitint nagy molekulájú cukrok (glükózamin vagy más néven amincukor) építik fel, etetéskor nem árt számolni velük. Ez különösen füles sünök esetében fontos, mert a tapasztalatok szerint ők meglehetősen szénhidrát-intoleránsak!
Természetes fehérjeforrások!
és ellenük:
A kitinpáncélos rovarok kevés kalciumot és több foszfort tartalmaznak. Ezeknek az anyagoknak egyensúlyban kell lenniük a sün szervezetében, egyikük vagy mindkettő hiánya kihat a másikra is. A feleslegesen adott foszfor csökkent kalcium felszívódáshoz vezet, ami hatással van a csontok fejlődésére (angolkór, csontritkulás). De a túlzott kalciumbevitel sem tesz jót a szervezetnek.
Néhányuk különösen sok zsírt és szénhidrátot tartalmaz, ami nem felel meg a sün igényeinek és hosszútávon elhízáshoz vezet.
Kalcium és foszfor arány
Ezekből az anyagokból a sün igénye egyaránt 0,9%, de mint láttuk ez a legtöbb rovar esetében nem teljesül. Megoldás lehet, ha olyan száraztápot választunk amiben valamivel több kalcium van, vagy kevés halcsontot (szépia) reszelünk a táplálékra.
Kereskedésekben kapható és ajánlható rovarok listája:
- Csótány: Valószínűleg a legmegfelelőbb a sün számára, mert több kalciumot, sok fehérjét és kevés zsírt tartalmaz. Gyors mozgása vadászatra ösztönzi a sünt.
- Tücsök: Sok fehérjét és kevés zsírt tartalmaz. Három kapható fajuk közül a hazai tücsöknek a legrosszabb a Ca-P aránya; a fekete tücsköt pedig kemény kitinpáncél borítja valamint zajos és erős a szaga. A tücskök fő hátránya a hangadásuk!
- Gyászbogár lárva: Magas kitintartalmánál fogva nehezen emészthető, valamint sok zsírt tartalmaz. Mielött a sünnek adjuk, célszerű összetörni a fejét, mert nagyot haraphat a szájba vagy a torokba. Hetente csak néhány darabot adjunk belőlük!
- Lisztkukac: Mind közül talán a legismertebb, könnyű tenyészthetősége miatt a legelterjedtebb, viszont összetétele miatt a legkevésbé megfelelő a sün számára. Sok zsírt és foszfort tartalmaz, valamint kitintartalma is magas. Hetente legfeljebb 10-20 darab ajánlható belőle.
Magas szénhidrát és zsírtartalmuk miatt a selyemhernyó és viaszmoly egyáltalán nem ajánlottak!
AJÁNLOM AZ OLDALT
